| |
Gondolatok. 1931. október, I., 1. szám ,p. 8., VEGYES ROVAT, szemelvények Bartha Miklós Otthon és Az rügy története című munkáiból; Benedek Elek Jézus tanítványa voltam kezdetű sírverse
gr. TELEKI Miklós: Egy nehány Hazai Utazások Leírása. (részlet) 1932. szeptember–október, II., 9–10. szám,p. 83., RÉSZLET, pár mondatnyi részlet a Székelyföld leírásának indoklásáról
BORSZÉKY S.: 1932. szeptember–október, II., 9–10. szám,p. 88. , RÉSZLET, a székelység összetartásának hiányáról egy mondatban
BARTHA Miklós: 1932. november–december, II., 11–12. szám,p. 101., RÉSZLET, "Erőtlenek vagyunk, belénk lopta magát a bizalmatlanság, édesszülője a kishitűségnek és annak az áldott semmittevésnek, hogy minden jót csak mástól várunk."
BENEDEK Elek: Testamentum 1933. július–augusztus, III., 7–8. szám,p. 67., RÉSZLET, "Legnagyobb kincs, mellyel a szeretetet megfizetni lehet: maga a szeretet."
BORSZÉKY S.: 1938. január, VIII., 1. szám,p. 2., RÉSZLET, a természeti kincsek értékesítése
CSULAK Lajos: Az Égetők birtoka. 1938. január, VIII., 1. szám,p. 2., RÉSZLET, a székely erősségei
1938. október–november, VIII., 10–11. szám,p. 89., RÉSZLET, a nép és a föld fontossága
Egy régi utazó naplójából irtak ki: 1939. március–április, IX., 3–4. szám,p. 28., VEGYES ROVAT, a székelységről gondolatok
DANIEL Gábor br.: 1939. július–augusztus, IX., 7–8. szám,p. 51., RÉSZLET, a székely nép megmaradásáról
ORBÁN Balázs: 1940. június–augusztus, X., 6–8. szám,p. 43. , RÉSZLET, részletek Orbán Balázs 1879-es országgyűlési beszédeiből
Nem vagyunk senkiek. Máté-Törék Gyula volt 82-es tiszt, székely testvérünk gondolataiból. 1941. november, XI. (I.), 1. szám,p. 8., KÖZÉLETI CIKK, a magyarság helye a világban
MÁTÉ-TÖRÉK Gyula: A végvári magyar tizparancsolata! 1941. december, XI. (I.), 2. szám,p. 21., KÖZÉLETI CIKK, tanácsok a magyarságnak
PÁL Gábor dr.: 1941. december, XI. (I.), 2. szám,p. 23., RÉSZLET, a hozzá nem értő munkáról
SZÉCHENYI István: 1942. január–február, XII. (II.), 1–2. szám,p. 15., RÉSZLET, "Számos magyar van, aki szép neve és szép birtokának ellenére soha egyetlen közintézethez sem járult s nem járul."
BORSZÉKY S.: 1942. május–augusztus, XII. (II.), 5–8. szám,p. 48., RÉSZLET, a székely rabonbánok kora
1942. május–augusztus, XII. (II.), 5–8. szám,p. 48., RÉSZLET, Udvarhely a fővárosa a Székelyföldnek
VÁRÓ György dr.: Aszékelykérdés 1944. május, XIV. (IV.), 1. szám,p. 2–5., KÖZÉLETI CIKK, részlet Váró György 1943. december 2-ai képviselőházi beszédéből: a székelyek életkörülményeinek javításáról
|
